4:18 perckor írom ezeket a sorokat. Király estém van! Imádom a szomszédaimat! Igazából nem is a Rétköz Lak-ban laknak.
Tudod, ha kinézünk a szobánk ablakából, és ha jobbra fordítod a kicsiny fejecskédet, azt az utcát látjuk, ahol...khm... a kissé tehetősebbek élnek.
Na, úgy 3:30 körül felkelek egy szörnyű, női hangra. Először azt hittem, hogy valami külföldi, mert össze vissza beszélt.
-Baúúúú!!-kiáltoz a nő. Be van rúgva. Semmi kétség. Szegény, kicsit sajnálom. Biztos most szakított, vagy kirugták a munkahelyéről...Nemsokára nem sajnálom annyira...Betett valamilyen borzalmas, japán CD-t. Ne, ne, ne kezdj el énekelni!!!
A nő elkezd énekelni. Nincsen szép hangja. A vicces az, hogy a kutyák elkezdenek vonyítaní. Arankám (így nevezem), pedig utánozza a csóri állatot, majd vonzóan röhög.
-Nagyon értelmesek vagyunk!- mond egy nyelvtanilag helyes mondatot. Csak egyetérteni tudtam. És rájöttem, hogy nincsen egyedül...
-Anyááád!-hallok egy férfihangot. Az “á” magánhangzót erősen, magyarosan artikulárva. Aztán hallom, hogy valaki hány, majd Aranka diadalittasan újra felkiált. Szerencsére már nem azt a japán borzalmat nyomják. Egy másik nővel énekel.
-Engem nem lehet elfelejtenííí!!!-énekli Aranka. Bólintottam egyet. Téged az egész ház nem fog elfelejteni. A szomszédaim már bemondogattak egy pár”Kuss má'”-t, mire a banda még hangosabban vísított.
-Mit csinálsz?!-hallom Balut (így neveztem el a hapsit). Aztán sörösüvegeknek a csörömpölése csapja meg a fülem.
-Anyáád!-úgy látszik Balu-nak nehezére esik elfelejteni az anyukáját. Hmm, egy kis sör majd segít az felejtésben.
Sok számot meghallgattunk: kedvencem a “Süsü bolondság”, és az “Újra itt a nyár!” című slágerek voltak.
-Bazdmeeg!-szól Aranka-Nézd milyen világos van!-És elkezd dalolni valamit a hajnalról. Igaza van. Az ég feketéről világoskékre változott. Nem csiripelnek a tücskök se, helyette a BKV-nak az ajtóbecsapodása zavarja meg a reggelt.
-Íííjjj!-vinnyog Aranka-Nyááá!!-Az összes kétbetűs hangot kiadták mát. Szerintem ők tartkáj a nemzetközi rekordot.
-Na,na,na,naaa-dudolgat a másik lány-Húzd le a bugyim!
Fúúújj!! Nehogymár egyéjszakáskaland legyen. De nem történt semmi hála az égnek.
5:23 van most. A szemeim majdnem leragadnak a fáradtásgtól. Kicsit lecsillapodtak a barátaim. Vagy bealudtak, vagy hánynak. Ahogy a takarómra is rá van írva: Good morning, Sunshine!!!